Könyvajánló – Rachel Van Dyken: Egyetlen
Szerző: Hamza Elizabet 11/B
„Még ne add fel. Néha oda, ahová Isten azt írta, Vég, az igazából úgy érti, hogy Kezdett.”
Rachel Van Dyken Egyetlen Trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha halálos kórral kell szembenézni.
Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval szó szerint, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetem focicsapat nagymenője. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az életébe egy elsőéves, akinek vadító vörös haja van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni.
Kiersten karaktere teljesen hihető volt számomra. Egy boldogtalan lány története, aki lelki trauma áldozata. Kedves lány. Kicsit félénk, de nem is csodálkozom. Súlyos terhet cipel a vállán, mivel magát hibáztatja a szülei halála miatt.
Weston ő már problémásabb. Őt a szerző megpróbálta összerakni létező karakterekből. Egy beteg reménytelen fiú, nagyszerű lélek. Egy olyan lélek, akit meggyötört az élet, és mára már tudja, mi az ami igazán számít. Összességében szeretem Wes karakterét, s bár kicsit béna poénjai voltak, de mindig megnevetetett.
Ez a történet is közel került hozzám. Az élni akarásról, a kitartásról, a félelem legyőzéséről. Ha félsz, hát félj, az is szükséges ahhoz, hogy ne add fel és meg akarj tenni dolgokat.
„-A félelem az, amitől úgy érezzük, élünk...”
Nagy kedvenc lett! Wes pedig imádnivalóan aranyos. 🙂 Ez a mondata pedig, velem marad. -Most pedig vaduljunk meg és aludjunk. 😀
Végig lehet izgulni ezért a remek párosért.
Spoiler!
„-Mit szeretsz jobban? -ugratott. – A hajam vagy a szívem?
-Miért csak két lehetőség van? Ne hagyd ki a lábad, a nevetésed, azt ahogy érzem a lélegzetvételedet az arcomon, a reggeli hangodat, az illatodat, a három szeplőt az arcodon, a sűrű szempilláidat, a kedves szellemedet, a határozott lelked.
- Miért álljunk le a hajadnál és a szíved nélkül? Hogy várhatod el tőlem, hogy válasszak? Amikor a legjobban azt szeretem benned, hogy -Te vagy.
