Szerző: Lakatos Mátyás 14.B
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus a zsidó húsvétot ünnepelni érkezett Jeruzsálembe ahol azonban elfogták s nagypénteken halálra ítélték és keresztre feszítették. Ő azonban a harmadik napon húsvét vasárnap feltámadt, feltámadásával legyőzte a halált és meg váltotta az emberek bűneit.
A húsvét időpontja
Kezdetben más-más időpontban tartották a keresztények a húsvétot. Egyes közösségek a zsidó húsvét idején vagy a tavaszi nap-éjegyenlőség napján ünnepelték. Végül a háromszáz huszonötben tartott niceai zsinat egységesítette a húsvét ünneplésének idejét.
Eszerint a tavaszi nap-éjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap húsvét ünnepe, a húsvét úgynevezett mozgó ünnepe, ami minden évben máskorra esik. Minden évben március 22. és április 25. közé.
Húsvéti böjt
Az ünnepet negyvennapos böjti időszak előzi meg, amely hamvazó szerdán veszi kezdetét. Az ezt megelőző nap a húshagyó kedd. Régen zenés mulatságot rendeztek, vagyis karnevált tartottak Európa keresztény városaiban. Neve a latin „carnevale” kifejezésből ered, ami a hús elhagyását jelenti, ilyenkor nagy lakomákat tartottak felkészülvén a böjti időszakra amikor is tilos volt a hús és a tojás fogyasztása.
Magyarországon a böjti időszakban leginkább halat, kenyeret, sót és alapvetően növényi ételeket fogyasztottak. A böjt a befelé fordulás az önvizsgálat és a megbocsájtás fontosságára hívja fel a figyelmet.
Nagyhét mit is jelent ez?
A nagyhét a húsvétot közvetlen megelőző hét nap a nagy böjt utolsó szakasza, kiemelkedő napjai a szent három nap a nagycsütörtök, amely Jézus utolsó vacsorájára emlékezik amit a tanítványaival fogyasztott el. Nagypéntek Jézus kereszt halálának napja és végül nagyszombat, ami már a húsvéti örömünnep kezdete. Az ünnep a tűz szentelésével kezdődik és ünnepi szentmisével folytatódik, amely már a feltámadást ünnepli.
A név eredete
A magyar húsvét szó a böjti időszak végére utal, amikor ismét lehet húst enni. A húsvét neve angolul easter, németül pedig ostern, ami Ostara a termékenység germán Istennőjéhez köthető. Az ő ünnepe a tavaszi nap-éjegyenlőség idejére esett. Az emberek ilyenkor a sötétség végét és a tavasz kezdetét ünnepelték. Ekkor elkezdődhetett a magvetés és a tavaszi munkák időszaka. Szintén Ostarához köthető a nyúl és a tojás szimbóluma, amely beleolvadt a keresztény hagyományba is. Az Istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy szórakoztassa a gyerekeket, a nyúl azonban hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, amit a gyerekek megkaptak az Istennőtől.
Tojásfestés
A tojásfestés az egész világon ismert népszokás. Európában valószínűleg a keresztes lovagok hozták magukkal, de eredete egészen a Perzsa időkig nyúlik vissza. Ők használtak először a tavasz megünneplésére színezett tojásokat. A pogány szokásokhoz a keresztények később más jelentést kapcsoltak. Leginkább a piros színű tojás az elterjedt, ami Jézus vérét jelképezte, a zöld tojások pedig az újjászületett természetet jelképezik.
A nyúl, mint húsvéti elem
A nyúl szaporasága miatt került be a húsvéti ünnepkörbe, mint az új élet szimbóluma.
Locsolkodás
Mindenki számára a legismertebb népszokás a húsvéti locsolkodás. Eredete a pogány időkig nyúlik vissza, amikor megvesszőzték, vagy meglocsolták a lányokat friss vízzel, hogy így maradjanak üdék és termékenyek. A lányok erre az alkalomra a legszebb ruhájukat vették fel, azonban nem volt ritka, hogy a fiúk több vödör vizet öntöttek rájuk. A locsolásért cserébe festett hímes tojásokat kaptak ajándékba.
Egyéb népszokások
A nyuszin, tojáson és locsolkodáson kívül egyéb népszokásokról is tudunk. Nagypénteken tilos volt kenyeret sütni, mert féltek, hogy kővé válik. Húsvét napján tilos volt mosni, mert aki az így mosott ruhát viselte, azt villám sújtotta. Aki húsvét napján még hajnal előtt meg mosakodott, azt elkerülték a betegségek. Ahhoz pedig, hogy szerencsénk legyen, nem kell mást tennünk, mint húsvétkor új ruhát viselni.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!
