Diákújságíróink cikkei

Minden, amit tudni szeretnél a karácsonyról

Szerző: Lakatos Mátyás 13.B

A Karácsony ünnepét évszázadok óta december 25-én ünnepli a keresztény világ.

Karácsony Jézus, születésének ünnepe, ami az egész világon elfogadott időszámítás kezdete, ezt nagyjából mindenki tudja, de mikortól ünnepeljük a karácsonyt? Miért adunk ilyenkor ajándékot szeretteinknek? Valamint miért pont december 25-e lett Jézus születésnapja?

A karácsony eredete

A karácsony eredetének megfejtéséhez egészen a rómaiakhoz kell visszanyúlnunk, a téli napforduló idejére esett a rómaiak szaturnália ünnepe. Az ünnepséget Szaturnusz Isten tiszteletére rendezték meg, örökzöldekkel díszítették a házaikat és nagy lakomákon, táncos ünnepségeken vettek részt.

Egyes munkák tiltva voltak, sőt még a társadalmi rangok is felfüggesztésre kerültek. A szolgák urakként viseltek, gazdáik pedig kiszolgálták őket. A gazdagok megvendégelték a szegényeket, és a családtagok megajándékozták egymást.

A téli napforduló a későbbiekben is fontos szerepet töltött be, hiszen innen újra hosszabbodtak a nappalok, a fény tehát legyőzte a sötétséget. Miután a kereszténység egyre inkább elterjedt a Római Birodalomban, Jézus születésének napja ekkor előtérbe került arról azonban megoszlottak a vélemények, hogy ez mikor is történt.

Mikor született Jézus?

Egyes elméletek szerint december 20-án, március 25-én vagy április 20-án született, megint mások május 20-ra tették a születésnapot. Az egyházatyák végül úgy döntöttek, Jézus születését a téli napfordulóra teszik, december 25-re.

Az ajándékozás és karácsonyfa hagyománya

A karácsonyfa és az ajándékozás nem volt mindig a karácsonyi ünnepkör része, a faállítás szokása Németországból indult. A források már a 16. században megemlítik a karácsonyi májusfákat, a színes szalagokkal díszített fák állítását a szokás a 18.századra egész Németországban elterjedt.

Magyarországra Bécsből érkezett, először az arisztokrata családok, hamarosan pedig a polgárcsaládok is állítottak fát.

Hazánkban az első fákat az 1820-as években állították, és elsősorban almával, dióval, mézeskalács figurákkal díszítették. A fő szempont az volt, hogy a díszeket a kisgyerekek karácsonyi csemegeként elfogyaszthassák.

A fáról nem hiányozhattak a dróttal rögzített gyertyák sem, amik különleges hangulatúvá varázsolták a karácsonyfát. Későbbiekben az egyszerűbb díszeket felváltották a gyári, csillogó karácsonyfadíszek.

A faállítás mellet egyre nagyobb szerepet kapott az ifjúságok megajándékozása apró meglepetésekkel. Ennek elsősorban nevelő célja volt, a jó viselkedést, engedelmességet szerették volna jutalmazni. Kezdetben kis édességet-gyümölcsöt kaptak, azonban a kereskedők is hamar felfedezték az ünneppel járó lehetőségeket.

Betlehemezés

A karácsonyhoz köthető legismertebb népszokás a Betlehemezés. Ez a többszereplős pásztorjáték a pásztorok és a három napkeleti bölcs történetét meséli el, akik meglátogatják az újszülött Jézust és Máriát Betlehemben.

Fő eleme a pásztorjáték, ahol 3 pásztor és egy nagyothalló öreg vicces párbeszéde hangzik el. Ezután a betlehemezők átadják az ajándékaikat, és a háziak megvendégelik őket.

Advent

Az ünnepet megelőző négy hét az advent időszaka, ami a karácsonyra való felkészülés ideje is.

Az adventi koszorún minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, ilyenkor összegyűlik a család, és adventi énekeket énekelnek. A karácsonyi vacsorának fontos szerepe jutott, a feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak, első fogásként mézbe mártott fokhagymát és diót ettek, ez távol tartotta a gonoszt.

Az asztalra került egy alma, ami a család összetartozását szimbolizálta. Ezután lencséből, babból vagy borsóból készült ételeket fogyasztottak, mert ezek fogyasztása bő termést ígértek.

A karácsony valódi célja

Régen a karácsony ünnepe nem csak az ajándékozásról és a családi együttlétről szólt, hanem a problémás emberi kapcsolatok rendbetételéről is. A régiek úgy tartották, hogy a karácsony a régi és az új találkozása, ezért különös gonddal készültek az ünnepre. Igyekeztek kibékülni haragosaikkal, teljesíteni elmaradt ígéreteiket, és megadni régi tartozásaikat.

A gyermekek nem a nagy meglepetésekre fognak emlékezni, és nem is a ragyogó fürdőszobára, a mesterszakácshoz méltó módon elkészített halra, nem is a tökéletes díszítésre.  De emlékezni fognak a közös játékra, a nevetésre, a nyugalomra, a szerető mosolyokra, az ölelésre, a közös éneklésre, a törődésre! Ne hagyd, hogy a tökéletességre való vonulat elrontsa az ünnepet.

Mindenkinek boldog karácsonyt kívánok!