Hírek

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

„Mindebben a rosszban ne az Istent keressétek, keressétek az embert. Mert mindez az ember műve”(Liviu Beris)

Minden évben április 16-án emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira. 70 éve 1944-ben ezen a napon hozták létre Kárpátalján az első magyarországi gettót. A németek által megszállt Magyarországon elindult a zsidókérdés végső megoldása a magyar közigazgatás és a rendfenntartó szervek közreműködésével. A következő hónapok több százezer embernek rengeteg szenvedést hoztak. Elkezdődött a vészkorszak, a holokauszt.

A holokauszt görög eredetű szó; eredeti jelentése égő (egészen elégő) áldozat. Tágabb értelme: „ami a tűzben pusztul el”. Ez a szó a zsidóság tragédiájának megnevezéseként a hatvanas években jelent meg.

A magyarországi holokauszt nem előzmények nélküli.

Az 1930-as években Magyarország gazdaságilag és politikailag Németország befolyása alá került. 1938 után német nyomásra az országgyűlésben egymás után születtek zsidóellenes törvények, amelyek súlyosan sértették az alapvető emberi és állampolgári jogokat.

A gettók létrehozás után elkezdődött zsidó és roma honfitársaink deportálása. A Magyarországról Auschwitz-Birkenauba tartó vonatok Kassán keresztül jutottak el a haláltáborokba. Országunk területét 1944. május és június között 133 szerelvény hagyta el. Néhány hét alatt 437402 embert deportáltak. A többségük meghalt a koncentrációstáborokban.

Intézményünkben, a rendkívüli helyzet miatt, a tragikus eseményekről a helytörténeti vonatkozásokat középpontba helyezve, virtuális dokumentum és fényképkiállítással emlékeztünk meg. A kiállítást a humán munkaközösség készítette.

(A megemlékezéshez felhasználtuk az Oktatási Minisztérium A holokauszt áldozatainak emléknapja című segédanyagát. Nyíregyháza, 2001.)