5 Érdekesség a Maja civilizációról
Szerző: Lakatos Mátyás 14.B
A maja civilizáció a mai Dél-Mexikó, Guatemala, Honduras, Salvador és Belize területén virágzott.
Elszórt városai önálló egységet alkottak, nem tömörültek egységes államszervezetté, városaik nem véletlenszerűen jöttek létre, hanem általában egy-egy kormányzó megrendelésére.
-
A Maja építmények
Minden város egyedi tervrajz alapján épült, ami figyelembe vette a táj adottságait.
Egyik legjelentősebb városuk Palenque, aminek közepén egy lépcsős piramistemplom állt, a Feliratok Temploma.
Azokról a feliratokról kapta a nevét, amelyet a templomban található szentély falain találtak.
A piramisra keskeny lépcsősor fut fel, és oldalát teraszok alkotják, belsejében egy kriptát találtak, amiben 5 személy holtteste feküdt.
A kriptára csak 1949-ben talált rá egy mexikói régész, amikor felbontotta a templom padlózatát, és így megtalálta a piramis aljába vezető titkos lépcsőt.
-
A Maja „foci”
Egész Közép – Amerikában játszottak egyfajta labdajátékot. A játéknak leginkább vallási színezete volt a Napisten alvilágba való leereszkedését, az ott aratott győzelmét, majd kukoricaistenként való visszatérését szimbolizálta.
Az is előfordult, hogy két város közötti vitát így döntöttek el. A játék tulajdonképpen hasonlított a kosárlabdához, mivel célja az volt, hogy egy nehéz gumilabdát átjuttassanak egy falból kiálló gyűrűn.
A pálya egy óriási medencére hasonlított, amit magas falakkal vettek körül.
A labdához nem volt szabad kézfejjel hozzáérni, a játékosok lábukat, csípőjüket és könyöküket próbálták a labdát a gyűrűbe juttatni.
A labda természetes kaucsukból készült, kb. 3kg-ot nyomott, átmérője 25-30 cm lehetett. A labdajátékok természetesen arra is szolgáltak, hogy szórakoztassák a népet, de vallási rituálé része is lehetett, ugyanis egy-egy meccs után a vesztes csapat kapitányát, sőt olykor az egész csapatot is feláldozták az isteneknek.
-
A Maja tudományok
A maja nép meglepően magas színvonalon művelte a matematika és a csillagászat tudományát.
Számjegyeik leírásához három jelet használtak: a pont 1-et, a vonás 5-öt jelölt, a csigaház pedig a nullát.
A számjegyeket nem vízszintesen, hanem függőlegesen írták, így a helyi értékek egymás fölé kerültek.
A helyi érték szorzók a 20-as számrendszerhez hasonlítottak, ennek segítségével képesek voltak a természeti jelenségeket előre jelezni.
A tudásukat leginkább növénytermesztésre, aratás és vetés meghatározására használták, valamint ennek segítségével időzítették a vallási ünnepeket is.
-
A Maja naptár
Ez a számrendszer volt naptáruk alapja is. A maják két naptárat használtak párhuzamosan, mindegyiket az élet más-más területén.
A köznapi naptár egy 18 db húsznapos és egy 5 napos hónapból állt, így 365 nap jött ki.
A másik naptár rituális célokat szolgált és 260 napot számlált. A két naptár kombinációjából keletkezett dátum 52 évente ismétlődött.
Emellett a két naptár mellet egy harmadik módon is számon tartották az időt. Hatalmas számokat fedeztek fel maja iratokban, amik visszaszámoltak az időben.
Ezek azt mondták meg, hogy a világ teremtése óta összesen hány nap telt el, ami nézetük szerint i.e 3114. augusztus 11-én történt.
Ez volt az úgynevezett hosszú időszámítás, a teremtés minden 20. évfordulóján nagy ünnepségeket tartottak, és templomokat avattak fel.
-
A Maja írás
Naptárukat és a csillagászati megfigyeléseiket a maják különleges, az egyiptomira emlékeztető hieroglifák formájában örökítették meg.
A képszerű vagyis piktografikus jelek szavakat, szótagokat, hangokat is jelölhetnek.
Trükkös írásmód volt, mert egy-egy különböző jel ugyanazt jelenthette.
Ilyen pl. a balam, vagyis a jaguár szó, amit 5 féleképpen is le lehet írni.
A copáni hieroglif lépcsőn található a maják legtöbb vésett írásjele, a 72 lépcsőfokon kb. kétezer jel olvasható.
A feliratokat nagyrészt templomaik falára és agyagedényekre írták, témájuk pedig leginkább királyok élete, háborúk dokumentációja, ritkábban esküvők vagy utódok születése volt.
