A beszámolót készítette: Lovász Zoltán László 10. B
,, Magyarország az egyetlen ország, amely önmagával határos,,
2022. június 03-án reggel 8 órakor indult el csapatunk a Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Technikum és Dr. Béres József kollégiuma elől. A Rákóczi Szövetség támogatásával felvidéki túrán vettünk részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Első megállóhelyünk Kassa volt, ahol megnéztük Szent Erzsébet-Dómot közelről is megcsodálhattuk ezt a gyönyörű gótikus székesegyházat, s míg a belépésre várakoztuk a zenélő szökőkútját hangjait hallgattuk.
A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája. A teljes történet azzal egészül ki, hogy a 13. században egy templom állt, miután porig égett jópászor így, nagyon sok felújítás és építésen ment keresztül a Dóm. 1877-96 között alakíttatja öthajóssá a templomot. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta. Ferenc József császár engedélye után, a magyar országgyűlés döntésére, 1906-ban II. Rákóczi Ferencfejedelem hamvait hazaszállították, Kassán a Szent Erzsébet-dóm kriptájábanhelyezték örök nyugalomra. A városra azért esett a választás, mert a fejedelem nemcsak többször megfordult a városban, de a felkelés irányítását is intézte innen.1980-tól szinte folyamatos a templom felújítása, a munkálatoknak nagy lökést adott, hogy a város 2013-ban elnyerte a Kulturális Főváros címet.
Ha Kassán vagyunk, akkor kötelező látogatást tenni a Rodostói házban is. Itt megtekintettünk egy szobrot ahol II. Rákóczi Ferenc számára lett felállítva. Ugyanekkor (1906) került haza 24 ládában a rodostói ház ebédlőjének berendezése, majd a világháború sodrásában kalandos körülmények között lezárva egy pincében a feledés homályába merült. A Rodostói Múzeumba belépve magyar nyelven ismerhettük meg a ház történetét, az ott dolgozó hölgytől, ami szerintem nem csak izgalmas és tanulságos is volt egyben. A kiállítás két szinten vezet végig, ahol már Rákóczi életének egy részéről és felkeléséről, és a hazaszállításáról kapcsolódó emlékanyagokat néztük meg, és beszélgettünk róla.
Innen tovább indultunk Rákóczi szülőházába, a Borsi kastélyba. Ez a gyönyörű kastély ma már határ szlovák oldalán, Sátoraljaújhelytől kb. 5 km-re található. 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány emelt kúriát, pompás várkastéllyá Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem építtette át. Nagyon fontos helyszín, mivel itt látott napvilágot II. Rákóczi Ferenc 1676-ban. A borsi kastély a magyar reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, méltóan várja a fejedelem tisztelőit és a turistákat mellett pedig az érdeklődőket. Nagyon sok kreatív, de egyben valósághű játékokat próbálhatunk ki, mellette pedig ment a nagyon szép körpanorálma vetítés, amit mindenki élvezett. Nagyon sok szép fotó készült a borsi kastély udvarán, és a kiállításon is. A kastély és a társított emlékművei együttesen a világörökség része. A szlovák utazásunk után már tisztán láthatjuk, hogy egy idegen országban magyarnak lenne nagyon nehéz. Büszkék lehetünk rájuk, mivel a nehéz körülmények ellenére is megőrzik a magyar hagyományokat, kultúrát és gondolkodásmódot ebben az idegen környezetben. Köszönetünket szeretnénk kifejezni a Rákóczi Szövetségnek, hogy ilyen remek pályázattal álltak elő. Külön köszönet jár Bertáné Zámbó Zsuzsa tanárnőnek, és a kísérő tanároknak is, a kellemes programok megszervezéséért.
Fotók: Lovász Zoltán 10.B
