Március 15-i pályázatunk egy nyertes alkotása az alábbi írás.
Szerző: Ember András 13.B
„Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet, 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet.”- mondta Kossuth Lajos
Az 1848. március 15-ei nap valamint annak történései felrázták Magyarországot, a magyar lakosságot. A március 15-ei események nagy alakjai, forradalmárai cselekedeteikkel, önfelaldozásukkal olyan jövőt alkottak az utókornak egy utópikus társadalomnak, nekünk, melyben a múlt szépségei ötvöződnek a jövő legszebb reményeivel és elképzeléseivel, melyre őseink és mi is büszkék lehetünk.
Elhivatottságukkal és egyetlen fegyverükkel, a szívük tiszta-igaz szavával indultak csatába, mely akkor hangosabban, hevesebben és tisztábban diktálta a nemes cselekedeteik sorozatát.
Szívük egyszerre dobbant egy magyar nemzetért, Magyarországért. Tetteikkel olyan leckét szántak nekünk, amellyel nemcsak együtt élünk, hanem közvetítjük is azt. Értékálló jövőt teremtettek, melyre a mindenkori Magyarországon, valamint az egész világon büszkék lehetünk. Csontjainkban, lélegzetünkben, mindennapjainkban érezhetjük tetteik máig tartó hatását. 1848. március 15-én az igazságot követelő magyarság forradalmárainkkal, többek között Petőfivel, Jókaival és Vasvárival azaz a forradalom ikonikus személyeivel az élükön, vérrel és emberi életekkel kikövezett ösvényen járván hallatta hangját, bizonyítván azt, hogy az igaz szó és a nemes lélek csodákra képes.
Március 15-e nekem a szabadságot és a jelent szimbolizálja
A szabadság vágya kezet nyújtott a remény pedig lángot gyújtott a forradalmárok szívében, akik karöltve a szabadság vágyával, vívták harcaikat. Igazsággal feleltek az igazságtalanságra.
A megannyi történelmi helyszín, mint például a Landerer nyomda ahol nyomtatásra került 12 pontunk, továbbá a Pilvax kávéház, amely a 12 pont szülőhelye volt, mind-mind dicső helyszíne volt egy olyan eseménynek, mely százakat mozgatott meg.
Nem volt másuk, csupán egy jövőkép, a 12 pont és az igaz tiszta szívük, mely vezérelte gondolataikat és cselekedeteiket. Kivívták a tiszteletet, de úgy gondolom, hogy nem csak egy jövőkép lebegett szemük előtt, tetteik és lelkük is az összetartozás Piros Fehér és Zöld színében ragyogtak. Példát szerettek volna mutatni, nemcsak 1848-ban, hanem így 174 év elteltével nekünk is. Mily figyelemre méltó, hogy paradigmát állítanak hőseink a múltból a mai valóságunkkal a jelenünkkel, és még ennyi év elteltével is tanaik megfontolandóak és figyelemreméltóak, mert ezek a tettek teret és időt is áthidalva ma is okítanak minket. Tetteik és szavaik örök érvényűek, s amelyek minden magyar emberben ott élnek élénken. Akkreditáljuk múltunkat és képviseljük azt a jövőben, időt és teret szinténcsak áthidalva. A mi feladatunk pedig a jelenből visszatekintve, hogy ezen eseményeket, mint például a nemes tetteket, szavakat, történelmi antikvitásokat, megbecsüljük, hiszen szerves részét képzik jelenünknek.
