Kandó Kálmán a vasút megreformálója
Szerző: Ács Máté 10.A
Kandó Kálmán neve sokaknak ismerős, hiszen valószínűleg tanultátok történelemből, hogy ő találta fel a villanymozdonyt. Ebben a cikkben elsősorban névadónk életéről és munkásságáról lesz szó.
Mikor kapta meg iskolánk a Kandó Kálmán nevét?
A válaszért egészen 1999-ig kell vissza menni, hiszen mint nagy múltú vasúti iskola, ekkor kapta meg az akkori Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium nevet. Megtiszteltetés volt iskolánk számára egy közlekedést forradalmasító feltaláló nevét felvenni.
Az épületünkhöz kapcsolódó legenda
Intézményünkhöz visszatérve a madarak azt csiripelik, hogy a iskolaépület alaprajza két mozdonyra hasonlít, de ezt döntse el mindenki magának.
Kandó Kálmán munkássága és élete:
Családja:
1869. július. 8-án született Pesten. Régi nemesi családból származik. Feleségét 1899. február 2-án vette el. 2 gyermekük született egy fiú és egy lány. Kálmán a fiúk sajnálatos módon öngyilkos lett. A lányától, Sárától egy unoka, György született.
Munkássága:
Több Gimnáziumban is tanult, végül a budapesti József Műegyetemen végzett és gépészmérnöki oklevelét kapott kiváló tanulmányai után.
Munkássága a Ganz-gyárban:
A Ganz-gyár szeretete volna meghonosítani háromfázisú indukciós motorok gyártását, amelyre Kandó Kálmánt kérték fel.
Kandó nevéhez fűződik az is, hogy a Ganz-gyár ennyire sikeres lett. A motorok gyártásához kellett megfelelő technológia, amit megterveztek és legyártottak, így elkezdhették a gyártást. A Ganz-gyár ezt a tudást szerette volna a vonatok vontatásában alkalmazni, így épült a gyár mellett egy 800 m2-es teszt pálya. Ettől kezdve Kandó Kálmán csak a vasút villamosításnak szentelte minden idejét.
Kandó Kálmán és az olasz vasúti projekt:
A Ganz villamosítási kísérletei egybe estek az olasz vasút terveivel. Emiatt felkérték a Ganz-gyárat a nehéz terep viszonyú Valtellina vasútvonal villamosítására, melyet csak ők vállaltak be, a többi nagy vasúti cég ezt kockázatosnak tartotta. A villamosítás 106 km-en sikeres volt és jobban teljesített a gőzvontatástól. A vasútvonalat 1902. szeptember 4-én adták át, az áramot a közeli folyókból táplálták.
Elégedettek voltak a mozdonyokkal így továbbiakat rendeltek. Ezzel egyidőben az olasz kormány is villamosítani szerette volna a vasútvonalait, erről tudomást szerezve felkérte Kandó csapatát, hogy tervezzenek mozdonyokat és villamosítsanak. Azonban ebből a Ganz már kiszállt, kockázatosnak tartotta, így önként átadta a Westinghause cégnek a terveket. A tervezés miatt Kandó és csapata elköltöztek Olaszországba.
Kétfajta mozdonyt terveztek, amelyek 100km/h-val tudtak közlekedni, ezek voltak a legnagyobb számban készült Kandó mozdonyok. A feltalálónak az 1. Világháború miatt haza kellett menekülnie. A sorkatonaság alól felmentette a MÁV és a Ganz-gyár, mivel Kandó Kálmánnal nagy terveik voltak.
De ez már egy másik történet.
Kandó Kálmán és a nagy magyar vasúti terv:
Kandó már 1900-ban felvetette a magyar vasutak villamosítását, így hazatérve a Ganz Villamosági Rt. gyárban csakis kizárólag a vasút villamosításának szentelte magát. Teszt üzemben először Budapest-Nyugati és Dunakeszi között végezték el a villanymozdony próbáit. A tesztek és javítások után a MÁV felkérte Kandót, hogy valósítsa meg a Budapest-Hegyeshalom, 190 km hosszú vonal villamosítását. Az áramot a Bánhidai Erőműből négy darab transzformátorral sikerült megoldani. A vasúton 16 KV 50 Hz-es volt a feszültség. A tesztelések alatt is kiválóan üzemeltek a transzformátorok, ezért egyet, lekapcsoltak belőle. A magyar munkássága mellett még külföldi vasutaknak is tervezett mozdonyokat.
A megfeszített munka és a családi tragédiák folyományaként Kandó Kálmán 1931. január 13-án elhunyt. Így a magyar munkáját végül két kijelölt ember tudta befejezni a Kandó által tervezett mozdonnyal, a V40-001- es példánnyal, amelyek egészen 1970-es évekig szolgáltak.
Kandó Kálmán 1895-1929 között 69. szabadalmat adott ki és mind a villamos berendezésekhez tartozik.
Miért lehet példaképünk Kandó Kálmán?
Ez egy nagyon jó kérdés…
Egész életében az álmai után ment és soha nem adta fel a céljait, küzdött azért, hogy elismert villamosmérnök legyen. Ha ő nem lett volna, akkor a világ soha nem találta volna fel ilyen formában villamos mozdonyt.
Életrajzi forrás: Wikipedia