Szerző: Kiss Olívia Tímea (11.A)
Az advent a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak a keresztények kultúrkörében. Ez az időszak a karácsonyra való készülődés, és a keresztény egyházi év kezdete is. Az advent szó jelentése “eljövetel”, tehát a karácsony előtti várakozás az eljövetellel teljesedik be. A keresztény emberek ebben az időszakban a visszafogottságra, a lelki csendességre összpontosítanak és imában bűnbocsánatért esedeznek.
Ilyenkor adventi koszorút szokás készíteni, amelyben a gyertyák a négy vasárnapot szimbolizálják. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichen német evangélikus lelkész készítette el egy szekérkerékből, rajta 24 gyertyával. Ma már fenyőágból, vagy egyéb ötletes dologból készült koszorúkat készítünk, 4 gyertyával. A hagyomány szerint a gyertyák színe lila, amely a bűnbánatot jelképezi, kivéve a 3., amely rózsaszín pompájában az örömöt szimbolizálja. Ám nem csak a gyertyák színe, hanem maguk a gyertyák is képviselnek egy-egy fogalmat. Így az első meggyújtott gyertya a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik pedig a szeretet vasárnapját képviseli.
A meghitt várakozást a karácsony követi. Ez az egyik legnagyobb keresztény ünnepünk, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk meg. Ezt az ünnepet mondhatnám családközpontúnak is, hiszen mindnyájan igyekszünk a szeretteink körében eltölteni. Együtt készítjük a karácsonyi vacsorát és együtt ünneplünk. Úgy gondolom sokunk számára fontos ez és igyekszünk a legnagyobb békével, nyugalommal, szeretettel és hálával tölteni ezt az időszakot.
Szívből kívánom minden olvasónknak, hogy ne a pompás ajándékokban vagy a fényűző dekorációkban esetleg a havas táj csillogó pompájában gyönyörködjünk, hanem egymás szeretetében tündököljünk.
Ady Endre magyar költőnk egyik ismert versének egy aprócska morzsájával kívánok további csendes várakozást és boldog karácsonyt mindannyiunk számára.
“...
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
